Rajongónak jó lenni, vagy rajongó tárgyának? A rajongás függővé tud tenni, vagy a rajongás alapból valami féle függőség? Rajongás most szűk látókörűvé tesz, vagy éppen, hogy tágítja a világunkat? Mitől válunk valaminek a rajongóivá? Valóban a rajongás tárgya, vagy amit belőlünk kivált az, ami miatt ragaszkodunk a kedvenc dolgainkhoz?
Ez a könyv egy kellemes kis történetbe foglalva mutatja be, milyen valaki után rajongani és milyen ha valaki iránt rajonganak. A könyvnek két főhőse, a rajongó barátnője, illetve egy rocksztár. Először is muszáj megjegyeznem szuper húzásnak tartom az írótól, hogy rocksztár iránt tanúsított lelkesedést nem (csak) a rajongó szemszögéből, hanem a rajongóhoz legközelebb álló (barátnő) segítségével is bemutatásra kerül. Tetszik benne az, hogy amilyen kiszámíthatóan indul a könyv, annyira nem lehet számítani a ránk váró fordulatokra. A főhősnő párja, a rajongást egy átlagosnál magasabb fokra emelte, és szinte már vakon, a valóságtól teljesen elrugaszkodva lelkesedik egy olyan zenészért, aki több mint 20 éve nem hallat magáról semmit. Végigjárja a turné helyszíneket, ahol már az üzemeltetők is alig emlékeznek a művészre, és nem veszi észre, nem akarja tudomásul venni, mennyire mániákusan követi a megszürkült művészt. Már a történet elején kitör a főhősnőből a benne szunnyadó elégedetlenség, és elhagyja a fanatikus barátját. Miután beindultak az események, megismerjük a letűnt zenész – egyáltalán nem rocksztár – életét is. Ő egyáltalán nem érti miért rajonganak követői egy lecsúszott, alkoholista emberért. Magánélete egy összefüggéstelen, szervezetlen halmaz, több gyereke van több kapcsolatából, és éppen az utolsó is gallyra megy a cselekmény közepén.
Mi is fogott meg ebben a könyvben? Pont annyira mély a mondani valója, amennyire az olvasó szeretné. Ezt a művet lehet egy érdekes sztoriért is kézbe venni, de messzemenő következtetéseket és tanulságokat is levonhatunk a szereplők lépéseiből. Ez a kettősség fémjelzi az írót is, amit nagyon kedvelek benne. Mai napig nem értem, hogy tudott a valamikori rocker rokonszenves lenni a számomra a mű végére, pedig az író ezt is elérte. Mindegyik főhőssel azonosulni tudunk benne, ettől is lesz ez a könyv életszerű, illetve szerethető. Ezek miatt a paraméterek miatt mindenkinek javaslom ezt a művet. Végül hadd zárjam a kedvenc idézetemmel a könyvből: „Mi értelme lenne belezúgni egy rockzenészbe, ha azt várná tőle az ember, hogy úgy viselkedjen, mint egy könyvtáros.”.